Hogyan válj sakkmesterré?

Általában a kezdők számára egyenes út vezet az 1400-1600-os ratingtartományba. Tanulj meg minél több taktikai mintát, légy tisztában néhány alapvető megnyitási elvvel és nagyjából oda is értél. Jegyezd fel, hogy azt mondtam egyenes út, nem pedig azt, hogy könnyű. Mégis, ha vágysz rá és van benned elhivatottság, akkor csak idő kérdése, hogy elérd ezt a szintet. Ebben, ebben és ebben a cikkben már beszéltünk arról, hogy melyek azok az eszközök, amelyek segíthetnek a cél elérésében.

Ha gyorsan fejlődsz a sakkban és a pontszámod gyorsabban nő, mint a bitcoin ára, gratulálok! A jó hír, hogy a fent említett bitcoin árával ellentétben a ratinged soha nem fog nullára esni. A rossz hír, hogy megintcsak a bitcoin árával ellentétben, minél nagyobb a ratinged annál nehezebb még följebb kerülni. Le merem fogadni, hogy olyan játékosok tucatjaival találkoztál a sakk-klubodban, akiknek az élője valahol 1800 és 2000 között állandósult. Mit tehetnek ezek a játékosok a fejlődésért?

Ha elmész bármelyik nagy nyílt versenyre, olyan partik tucatjait láthatod, amelyek az úgynevezett neo-London megnyitással kezdődnek (1.d4 után 2.Ff4). Egyszerre vicces és szomorú is látni, hogy 1200-as játékosok így kezdik a játszmájukat. Kérdezd meg ezektől a sakkozóktól, hogy mi vonzza őket egy ilyen kifinomult (majdnem egy ,,u" betűvel kezdődő szót írtam, ami rímel a ,,fincsi" kifejezésre) megnyitásban, és ők büszkén fogják válaszolni, hogy ez egyike Magnus Carlsen kedvenceinek. Az ne zavarjon senkit, hogy Carlsen megnyitásokkal kapcsolatos szükségletei vagy elvárásai teljesen mások, mint ami egy klubjátékos fejében megfordul. 

Tovább gondolva a fentieket, a neo-London egy teljesen okés megnyitás, de néha már az is bajbakeverhet, hogy vakon követed valaki másnak a tanácsait. Ezt az állítást a következő példával illusztrálom. 

Még ha ezt a pozíciót egy nagyon erős nagymester tankönyvi világos győzelemnek hívta is, ez akkor is egy döntetlen. Szegény  Sam Shankland megbízott a szerzőben és feladott egy partit elméleti döntetlenhez vezető helyzetben.

A sakkozók egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képesek kritikusan gondolkodni. Soha nem szabad egyetlen állítást sem elfogadni, anélkül, hogy feltegyél egy egyszerű kérdést: ,,miért?". Azáltal, hogy kritikusan elemzel minden sakkvariációt vagy állítást, amit az erős játékosok játszanak és mondanak, meg fogsz tanulni úgy gondolkodni, mint ők, sőt akár te is közéjük tartozhatsz! 

Szeretnék megosztani a kedves olvasóval egy emlékezetes epizódot a gyerekkoromból, amely során éveket töltöttem azzal, hogy megértsem Anatolij Karpov meglátását, amely mindössze három mondatból állt. 

Egy régebbi cikkemben, már említettem a kedvenc sakk-könyveim egyikét, ami Karpov legjobb játszmáit tartalmazza, és amely a híres, szovjet, a világ legjobb játékosait felvonultató ,,Fekete Sorozat" része volt. A könyvet angolra is lefordították 1978-ban, a ,,Legjobb játszmáim" címet kapta. 

Az alábbi, tipikusan Karpovos mesterművet is megtalálhatod a könyvben:

Hogy megérthesd Karpov játékának mélységeit, el kell olvasnod a könyvben levő kommentárjait. Az alábbiakban a 14. lépés utáni jegyzetekről szeretnék beszélni, amelyek a következők. 

"A szokásos 14.Hd5 Vxd2+ 15.Kxd2 Fxd5 16.Fxd5 egy végleges térelőnyt ad világosnak, de ezt az állást nem egyszerű megnyerni, ha sötét óvatosan játszik, és tartózkodik az olyan aktívnak látszó, meredek folytatásoktól, mint a 16...b5??. Látod, a nehéztisztek cseréje után a két futó kontra egy futó és egy huszár végjáték kitűnő nyerési esélyeket ad világosnak, köszönhetően az ellenfél  vezérszárnyi gyalogláncában található gyengeségeknek."

Karpov erről a variációról beszél:

Tízévesen, amikor először olvastam a könyvet, az egész kommentár felfoghatatlan volt számomra. Akkor úgy gondoltam, hogy egy olyan lépés érdemel kettős kérdőjelet, ahol elnézünk egy mattot, vagy legalább egy könnyűtisztet. Egyszerűen nem értettem, hogyan lehet a 16...b5?? vesztő. Újra és újra visszatértem ehhez a mondathoz, és próbáltam  megcáfolni a tizenkettedik világbajnokot. Szó szerint évekbe telt összerakni a kirakós darabjait. 

A későbbi nagymester Rusztem Dautov, aki akkoriban a szovjet ifjúsági bajnok volt megtanította nekem az első leckémet. Nyilvánvalóan bizonyította, hogy ha sötét nem lép d7-d5-t, akkor valóban nagyon nehéz megnyerni a végjátékot, a tényleg komoly térelőny ellenére. Sötétnek egyszerűen nincsenek gyengeségei, amiket világos megtámadhatna. 

Később megtaláltam a következő játszmát egy öreg könyvben, egy olyan partit, amit Petroszjan Szpasszkij ellen vívott a világbajnokságért. Figyeld meg GM Boleslavsky kommentjét világos 17. lépése után.

A játszmám alatt, és különösen utána, amikor Dautovval elemeztük, aki nagy szakértője volt ennek a variációnak, megtanultam, hogy ha sötét bármikor a végjáték során meglépte volna a b7-b5-t, akkor nagyon jó gyakorlati esélyeim lettek volna, köszönhetően az a2-a4 áttörésnek. Boleslavsky kommentje egy megerősítése volt az én következtetéseimnek. Nem a b5-gyalog lesz gyenge a b7-b5 után, az a6-gyalog fog bajba kerülni!

A következő játszma magába foglalja a több évig tartó kutatásom eredményeit. Érdemes megjegyezni, hogy csak azután léptem Hc3-d5-öt, miutána b7-b5 már a táblán volt, azután megléptem az a2-a4-et, hogy áttörjem sötét vezérszárnyát, ahogy arra számítottam sötét a6-gyalogja nagyon gyenge volt.  Először a5-re kellett volna lépnie, de amúgyis veszítve volt, aminek eredményeképp világos szerzett egy a4-szabadgyalogot, ami eldöntötte a játszmát.

Mondanom sem kell, hogy éveket eltölteni azzal, hogy egyetlen Karpov-mondatot megértsünk igencsak ritka, de próbáld ki a következő gyakorlatot. Találj egy jó játszmát, amit egy kitűnő sakkozó játszott és kommentált is. Ezután próbálj megérteni minden egyes kommentárt. Ha a játékos azt írja, hogy ,,világos jobb", akkor kérdezd meg magadtól, hogy ,,miért jobb világos?". Ha azt írja, hogy az ,,f4 mező meggyengült", akkor próbáld meg megmagyarázni egy képzeletbeli tanulónak, hogy miért gyengült meg. Ha minden követ felforgatsz egy ilyen játszmában, akkor tényleg tanulsz belőle valamit, és elindulsz a mestercím felé.